A tanulmány a Dictamen Civilis (HU ISSN 3003-969X) online folyóirat
kutatási tervében finanszírozott program keretében keletkezett
a folyóiratot fenntartó tanszék megrendelésére.
Maróti Gábor
A prezentációs előadási praxis kimeneti és pedagógiai célja a társadalomtudományi felsőoktatás gyakorlatában
Az infokulturális módszerek készség szintű terjedésével párhuzamosan a felsőoktatásba jelentkező hallgatók számára lehetőség nyílik a korábbi tapasztalataik alkalmazásával történő prezentációs műveletalkalmazásra. A társadalomtudományi egyetemi képzés egyik célja, hogy a diplomájával jogi, szociológiai vagy politológiai szakterületen tevékenységi jogosultságot szerző szakemberek olyan kompetenciákkal bővüljenek, amelyek segítségével képessé válnak a társadalmi platformokon közösségek számára is megvilágítani a szakterületükön szerzett információkat.
A képzésben tanuló hallgatók számára rendkívül hasznos, ha egy-egy elméleti kurzus tananyagát, témaegységekre lebontva önálló, vagy kutatópárokba sorolt előadások keretében prezentálják, melyet grafikai és egyéb elemekkel illusztrált képanyag segítségével tesznek befogadhatóbbá.
A prezentációs anyag kritériumai közül érdemes megemlíteni a saját szövegfeldolgozási tevékenység egyéni eredményeit (gondolati, terminológiai összefüggések, szövegtömörítvények, ábrák, tematikus fotók, esetleg diagramok, folyamatokat szimbolizáló grafikus elemek); valamint a témához kapott szövegforrás esetleges saját interdiszciplináris tapasztalatbővüléseit.
A Robert Gaskin és Dennis Austin által 1987-ben készített PowerPoint ingyenesen hozzáférhető prezentációs (gyakorlatilag diavetítő) programja a hallgató számára bármilyen infokommunikációs technikai szinten elérhető és alkalmazható, amennyiben a szoftverállomány adattartalma és a vetítő gép között pl. hdmi-kábeles, vagy más közvetítőeszközzel (internet, rádió, vezeték nélküli bluetooth kapcsolat stb.) megoldható.
A technikai és tartalmi szükségletekre és az alkalmazott technikák alkalmazási módszerigényére didaktikai okból érdemes felhívni a hallgatók figyelmét, ugyanis (főleg első évfolyamon) más-más műszaki és technikai igényrealitású közegből érkezve különféle technikai felkészültséggel rendelkezhetnek; valamint a társadalomtudományi szakterületre érkezők között gyakran előfordul olyan személy is, aki személyes érdeklődésében nem orientálódik az infokommunikációs eszközalkalmazás irányába.
A prezentáció készítés alkotófolyamatán és eredményén kívül a második lényeges pedagógiai elem az elkészített diasor szabad előadása. A társadalomtudományi szakterületen érvényesülni kívánó fiatalok hivatástudatát és élményrealitását kompetitív módon gazdagítja és bővíti az a talán első önálló előadási élmény, amit egy prezentáció nyújthat; ezért az egyetemi képzés során elsősorban a szemináriumi foglalkozásokban megfelelő figyelmet kell fordítani az előadások kimeneti igényére.
Dr. Maróti Gábor PhD
https://mta.hu/koztestuleti_tagok?PersonId=10049086