A tanulmány a Dictamen Civilis (HU ISSN 3003-969X) online folyóirat
kutatási tervében finanszírozott program keretében keletkezett
a folyóiratot fenntartó tanszék megrendelésére.
***
Maróti Gábor
Az autonóm járművek műszaki diagnosztikájával összefüggő jogalkalmazói és jogkövetési összefüggések
A technikai fejlődés során jelenleg a járművekkel kapcsolatos változások jelentik a legintenzívebb normatív szabályozási kihívásokat, ugyanis a jogfejlődésre jellemző dinamika részben általánosító és kiterjesztő, részben státuszkövető; tehát elsősorban nem a változásra fókuszál, hanem a jelenlegi megvalósult állapotot teszi a definiálandó terület meghatározó pontjává. Ez a normafejlődés a járműipar jelenlegi forradalmi állapotában csak minimálisan képes az átfogó szabályozási igények kielégítésére, semmiképpen nem preventív jellegű, amelyet a gépfejlesztési stratégiák követhetnének, hanem legfeljebb paralel megoldásokkal képes fenntartani a legszükségesebb és a folyamatokhoz szükséges normabiztonságot.
A gépjárművek technikai fejlődésében ma az autonóm vezérlési rendszerrel működő, vagyis működtetett eszközök fejlődési teljesítménye a legnagyobb. Jogi szempontból pontosan ki kell jelölni a "működő" és "működtetett" jelzők közötti reális különbséget: az autonóm jármű nem rendelkezik saját személyiséggel, tehát önmagában az objektum nem szankcionálható és a jármű tárgyként nem jogalany, abban az értelemben, ahogyan a természetes vagy jogi személyiség jogalanyiságát fenntartjuk és értelmezzük a jogrenden belül. Az autonóm jármű működtetett eszköz. A rá vonatkozó felelősségi és jogosultsági alanyi alakzatok közvetlenül a működtetőre irányulnak.
A jogkövető magatartásnak anyagi jogi szempontból nem feltétele a jogi információ birtokolása, azonban a felelős működtetés funkcionális szükséglete a jogalkalmazást megalapozó megfelelő minőségű tételes jogi ismeret. Az autonóm jármű ezzel az információval két ponton érintkezik: 1./ a tervezés és gyártás során; 2./ a működtetés, üzemben tartás, javítás során. Mindkét esetben jogi szabályozási szükséglet merül fel, ugyanis sem a konstruktőr, sem a működtető üzemben tartó nem jogalkotó! A szükséges jogi szabályozás nélkül olyan joghézagok keletkeznek, amelyeket sem az analogia iurus, sem az analogia legis nem képes kitölteni, mivel a gépjárművek technikai fejlődése már meghaladta a rá irányuló szabályozás dinamikáit.
Az autonóm jármű "magatartása" egy távoli eléréssel kontrollált és beavatkozási képességeket igénylő technikai rendszer. A jármű "jogkövető magatartása" ebből kiindulva nem más, mint a beavatkozó- és kontrollképességek összehangolása a jogi szabályozási környezettel és annak folyamatos változásaival; ezért a járművek törvényes működtetéséhez az is szükséges, hogy a jogalkotó pontosítsa a jármű üzemben tartására, kontrollálására és ennek irányítási technikájára vonatkozó normatív belső tartalmakat, pl. a közlekedési szabályok korlátozó tényezőinek érvényesülése a működtetési folyamat során. Az önvezető jármű normakövetése a működtetési folyamat technikájában valósul meg, mivel a jogi információt a vezérlési műveleten belül kell értelmeznünk; ezért ennek az információfennatrásnak (a jogalkalmazásra vonatkozó technikai-kivitelezési képességnek) az ellenőrizhetőségét/számonkérhetőségét is szabályozni kell a jogi és kártérítési, valamint balesetmegelőzési viszonyok érdekében; tehát az erre irányuló jogalkotói lépések társadalmi érdekeket érvényesítenek.
Az önvezető jármű technikai készenléti állapotának a pillanatnyi műszaki felmérése (gépjárműdiagnosztika) a gépjárművek analógiájára tartalmazza a hajtómű, az elektronika, az IT stb. technikai állapotokra vonatkozó információkat
A közvetlen emberi irányítással működtetett gépjárművek jogkövető magatartásának elsődleges jogi kontrollja nem a járműre, hanem a működtető személyre irányul, akinek szintenként (A B C D stb.) egyre magasabb jogi ismeretekre vonatkozó vizsgákat kell teljesítenie. Az autonóm jármű aktuális jogkövetési színvonalát a működést egyidejűleg vezérlő technikai egységben üzemelő, normatív információt tartalmazó szabályozási apparátus jelenti, ezért az önvezető jármű diagnosztikai felmérését elvégző eszközt nemcsak képesíteni kell a jogi információk és a vezérlés közötti összefüggések szabályozó műveleteire, hanem a jogalkotó által bevezetett kritériumokkal szükséges pontosítani, hogy a gépjárműdiagnosztikának az autonóm jármű esetében, a jogkövető magatartás érvényesülése érdekében milyen technikai és informatikai állapotfelmérési képességnek kell megfelelnie.