Contactus Nominalis

időszakosan megjelenő

online tudományos folyóirat

Üzemeltető:

Contactus Nominalis tudományos folyóirat

Főszerkesztő:

Dr. Palotay Alfréd

Kapcsolat: [email protected]

HU ISSN 3003 - 9819

2024/ I.

***

A Magyar Tudományos Akadémia Közoktatási Elnöki Bizottságának közleménye

Az MTA Közoktatási Elnöki Bizottsága üdvözli a kormány bejelentését, miszerint az óvodapedagógusok és pedagógusok bére 2024. január 1-jével jelentős mértékben, átlagosan harmadával magasabb lesz. Az emelés egy hároméves bérrendezési program első jelentős lépése, ami várhatóan hozzájárul számos egyéb, az oktatási rendszerben jelen lévő probléma megoldásához.

Környezet- és egészségügy

Az MTA Fenntartható Fejlődés Elnöki Bizottsága szerint a köznyugalom és a közbizalom védelme alapvető közérdek. Az akkumulátorok gyártási technológiája számos környezeti és egészségügyi kockázattal terhelt, és sem hazánkban, sem pedig külföldön nem állnak rendelkezésre széles körű és ellenőrizhető adatok a termelés környezeti és egészségügyi hatásairól. A jelenleg is működő akkumulátorgyártó üzemek közül több környezeti és egészségügyi problémákat okoz, és nem kizárható, hogy működésük a jövőben is okozhat – akár súlyos – szennyezéseket is.

Ezért az elővigyázatosság elvére tekintettel kiemelten fontosnak tartjuk a gyárak monitoring- és haváriaterveinek nyilvánosságra hozatalát, azok szakmai és társadalmi ellenőrzésének lehetőségét. Ilyen horderejű ügyben az üzleti titok nem értelmezhető abszolút módon, az érintettek (beleértve a természeti környezet) szempontjából releváns adatok titkos kezelésének sem jogi, sem társadalmi szempontból nincs helye. Az ellenőrzést közös gyártói, kormányzati, tudományos-műszaki és civil programban kell megvalósítani (erre jó példával szolgálhat az Integritás Hatóság működése). A helyszíni ellenőrzéseket a hagyományos módszerek mellett alkalmanként előre be nem jelentett módon is el kell végezni. Az esetlegesen szükségessé váló szankcióknak összhangban kell lenniük a potenciális károk mértékével és az üzemek által a tulajdonosaik számára generált bevételekkel annak érdekében, hogy azoknak valódi visszatartó ereje legyen. A transzparenciát, így akár a gyártóktól független ellenőrzési kapacitás finanszírozását is elemi érdekévé kell tenni az érintett gazdasági csoportoknak, a megszülető vizsgálati jelentéseket és a hozzájuk kapcsolódó esetleges szankciókat pedig nyilvánosságra kell hozni.

A környezet szennyezése és más egyéb kérdések mellett különösen aggasztó a gyártó üzemek erőforrás-felhasználásának, nevezetesen az energia- és vízhasználat mértékének a kérdése, különösen mivel ezzel kapcsolatban nem áll rendelkezésre a tudományos közösség és a közvélemény számára megbízható, egyértelmű információ. Összességében a kellő információ hiánya önmagában is az egyik előidézője a társadalomban megfogalmazódott aggodalmaknak, amelyek tehát az átláthatóság növelésével minden bizonnyal csökkenthetők. Nem kevésbé látszik kérdésesnek a hulladékkezelés problémája, akár a gyártás során keletkezett, akár az akkumulátorok életciklusának a végén keletkező hulladékok tekintetében, vagyis hiányzik a felújítást, újragyártást, újrahasznosítást és újrafelhasználást garantáló körforgásos üzleti modell leírása.

Az MTA Elnökségének állásfoglalása a közoktatás helyzetéről és a fejlesztéséhez szükséges teendőkről

Az Akadémia Vezetői Kollégiuma, Közoktatási Elnöki Bizottsága, valamint Filozófiai és Történettudományok Osztálya korábbi állásfoglalásai után, ez évi utolsó ülésén az MTA Elnöksége állásfoglalást fogadott el a közoktatás helyzetéről és fejlesztésének szükségességéről.

A Magyar Tudományos Akadémia Elnökségének állásfoglalása a közoktatás helyzetéről és a fejlesztéséhez szükséges teendőkről

A Magyar Tudományos Akadémia Elnöksége a magyar közoktatás jövőjéért érzett felelősségétől vezérelve az alábbi nyilatkozatot teszi.

Az egyre feszültebb helyzetben üdvözlendő, hogy párbeszéd indult a közoktatás problémáinak megoldásáról a Kormány és a tanárok képviselőinek részvételével, de a párbeszédet ki kell terjeszteni minden érintettre. A meginduló folyamat sikeréhez elengedhetetlennek tartjuk az elbocsátott tanárok visszahelyezését eredeti munkahelyükre. Kérjük ennek érdekében a köztársasági elnök közbenjárását.

Előremutató, hogy a közoktatásért felelős tárca nyilvánosságra hozta a pedagógusok valós béremelésére vonatkozó intézkedési programját. Ezen túlmenően mielőbb biztosítani kell, hogy a pedagógusok fizetése elérje a velük azonos szintű képzettséggel rendelkező szellemi foglalkozásúak fizetésének mindenkori átlagát.

A tanári pálya vonzóvá tételéhez és a közoktatás színvonalának emeléséhez szakmai autonómiát kell biztosítani a pedagógusoknak. Ez csak jó szakemberek, jól működő tantestületek, közoktatási intézmények és megfelelő szakmai minőségbiztosítás mellett lehetséges. A bérezés legyen teljesítményarányos. A pedagógus-utánpótlás biztosítására meg kell erősíteni az egyetemeken a tanárképzést.

Országunknak a közoktatási rendszer alapos átalakítására, választási ciklusokon átívelő köznevelés-fejlesztési programra van szüksége, amely a kiemelkedő tehetségek gondozása mellett a társadalmi kohézió növelésének és a felzárkóztatás céljának is eleget tesz. Ez csak össztársadalmi megegyezéssel biztosítható.

A közoktatásnak Magyarországon is meg kell kapnia azt a figyelmet és anyagi ráfordítást, ami a világ élvonalát képező és felzárkózásra törekvő európai és Európán kívüli országok esetében adott. Enélkül a legradikálisabb szervezeti reformok sem fordíthatják meg a több évtizedes negatív tendenciákat, és nem biztosítják jövendő nemzedékeink versenyképességének és általános jóllétének alapját.

A Magyar Tudományos Akadémia felajánlja tagjai és testületei, kiváltképpen a Pedagógiai Tudományos Bizottság és a Közoktatási Elnöki Bizottság tudását és tapasztalatait, hogy segítse egy tudományosan megalapozott, korszerű közoktatás feltételeinek kialakítását.

A Filozófiai és Történettudományok Osztályának nyilatkozata a közoktatás kapcsán

A Filozófiai és Történettudományok Osztálya 2022. december 8-i ülésén az alábbi nyilatkozatot fogadta el:

A magyar közoktatás nemzeti ügy, melynek jelenlegi, válságos helyzete – aktuálisan és perspektivikusan is – különleges figyelmet érdemel. A válság megoldása a pedagógustársadalom megalapozott kezdeményezéseinek felkarolása nélkül nem lehetséges.

A Magyar Tudományos Akadémia Filozófiai és Történettudományok Osztálya méltatlan és káros lépésnek tart minden olyan intézkedést, amely a hivatásuk felelős gyakorlására törekvő pedagógusok szabad véleménynyilvánítását adminisztratív eszközökkel korlátozza és retorzióval torolja meg.

Támogatásunkról biztosítjuk azokat a tanárokat, akiket a közoktatás érdekében végzett tevékenységük miatt sérelem ért. Meggyőződésünk, hogy a közoktatás minden további fejlesztésének előfeltétele a tanárok anyagi megbecsülésének tartós, időtálló rendezése. Ennek megfelelően a pedagógusok fizetését a lehető legrövidebb időn belül fel kell emelni legalább a velük azonos szintű képzettséggel rendelkező szellemi foglalkozásúak fizetésének átlagára.

A pedagógusok nemcsak értelmiségi létet biztosító bért és nagyobb erkölcsi megbecsülést érdemelnek, hanem tudományosan megalapozott, korszerű közoktatást, valamint oktatómunkájukban szabadságot is; teljesítményük hiteles értékelése mellett. Mindazt, amit a Magyar Tudományos Akadémia Vezetői Kollégiuma, valamint Közoktatási Elnöki Bizottsága korábban részletesen kifejtett, a Filozófiai és Történettudományok Osztálya messzemenően támogatja és az illetékesek figyelmébe ajánlja, mivel a közoktatást sújtó válság megoldásának elengedhetetlen feltétele a tudományos-szakmai elmélyültséggel végzett helyzetelemzés, a nyílt véleménycsere és a megoldáskeresés operatív szándéka.

Ebben a munkában a Filozófiai és Történettudományok Osztálya – támaszkodva Pedagógiai Tudományos Bizottsága széleskörű elméleti tudására és gyakorlati tapasztalataira, valamint együttműködve a Magyar Tudományos Akadémia Közoktatási Elnöki Bizottságával és más testületeivel – a maga szellemi eszközeivel, ahogy eddig is, részt kíván és tud venni a válság további elmélyülésének megakadályozása érdekében.

Frissítés: Az MTA Gazdaság és Jogtudományok Osztálya 2022. december 21-i osztályülésén megtárgyalta a II. Osztály által kiadott nyilatkozatot, és egyöntetű szavazással csatlakozott az oktatás helyzetéről és a tanárokkal való szolidaritásról kiadott nyilatkozathoz.

Ferge Zsuzsa, a társadalmi egyenlőtlenségek úttörő kutatója

Életének 93. évében, 2024. április 4-én elhunyt Ferge Zsuzsa szociológus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, a magyar és a nemzetközi társadalomtudomány meghatározó alakja.

2024. ÁPRILIS 8.

Ferge Zsuzsa (1931−2024) kutatói pályáját az 1950-es években a Központi Statisztikai Hivatalban (KSH) kezdte még a Közgazdaságtudományi Egyetem diákjaként, majd a Rétegződéskutató Osztály vezetőjeként. 1968 és 1988 között az MTA Szociológiai Kutatóintézet meghatározó kutatója és osztályvezetője volt. 1982-ben szociológiai doktori címet szerzett. Alapító tanszékvezetője volt az ELTE Szociológiai és Szociálpolitikai Tanszékének, ahol 2001-től professor emerita lett. Ferge az Edinburghi Egyetem díszdoktora, az Európai Akadémia tagja, 1998-tól a Magyar Tudományos Akadémia levelező, majd 2004-től rendes tagja volt. Tevékenységéért számos rangos elismerésben részesült (Széchenyi-, Pro Urbe Budapest, Radnóti Miklós-, Prima, Európai Polgár és Mensch-díj, Nagy Imre-érdemrend, az UNICEF Nagyrabecsülésének csokra, a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje, Budapest díszpolgára; a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia címzetes tagja).

Ferge Zsuzsa, a társadalmi egyenlőtlenségek úttörő kutatója, a szociálpolitika hazai meghonosítója kiemelkedő intellektus, kutató és mester volt. Kutatói nagysága abban állt, hogy egyszerre volt képes értelmezni a társadalmi folyamatokat, és azokat az intézményeket, amelyek a társadalmi struktúrákat (újra)termelték. Egyszerre alkotott akadémiai szociológusként és szociálpolitikusként: szociológus kutatóként arra törekedett, hogy a szabad szemmel nem látható társadalmi jelenségek felszínre kerüljenek, miközben szociálpolitikusként azon dolgozott, hogy az általa elképzelt jobb, egyenlőbb, méltányosabb világot szolgáló szakpolitikák megszülessenek.

Ferge Zsuzsa többszörös iskolaalapító volt. Úttörő volt a hazai rétegződéskutatásban és a szegénység vizsgálatában egy olyan korban, amelyben a politika nem ismerte el az egyenlőtlenségek és a szegénység létét. Az MTA Szociológiai Intézetében, ahol két évtizedet töltött, eleinte a munkásnők és a pedagógusok helyzetét, az iskolarendszernek az egyenlőtlenségek átörökítésében játszott szerepét vizsgálta. Iskolakutatásai vezették később a szociálpolitika irányába, amelynek nemzetközileg is magasan jegyzett kutatója lett. Vizsgálódásait mindig szilárd elméleti alapokra építette: elsősorban társadalomfilozófiai, antropológiai és történeti munkákból merített. Ez a gazdag, a szakmán túlmutató műveltség és érdeklődés tette írásait különösen izgalmassá.

Szikra Dorottya

Javaslatok a kifogásolható gyakorlatot folytató folyóiratok cikkeinek kezelésére – az MTA ajánlásai az új típusú publikációs visszaélésekkel kapcsolatban

Az open access térhódításának pozitív következményei mellett jó néhány új, etikátlan viselkedési forma is megjelent. Ezért a Magyar Tudományos Akadémia Elnöksége 2023 tavaszán egy bizottság felállításáról döntött, amelynek fő feladata a megkérdőjelezhető közlési gyakorlattal szembeni cselekvési terv kidolgozása volt a tudomány művelői számára. A bizottság elemezte a visszaélések okait és azt, hogy milyen lépéseket kell tennie a kutatói közösségnek és a tudománypolitikáért felelős szervezeteknek a tudomány hitelességének megőrzése és a tudományba vetett bizalom megerősítése érdekében. A bizottság munkájának eredményeként készült el a „Javaslatok a kifogásolható gyakorlatot folytató folyóiratok cikkeinek kezelésére” című jelentés, amelyet most az MTA honlapján nyilvánosságra hozunk, megküldjük az egyetemi rektoroknak, a doktori iskolák vezetőinek és a szakpolitikusoknak, valamint digitálisan az MTA 18 ezer köztestületi tagjának is.

A digitalizáció, az online megjelenés, a gyors kommunikáció és az elérhető open access-modellek sok szempontból forradalmasították a tudományos eredmények megjelenítését és a publikációk elfogadásának kritériumrendszerére is hatással voltak. Az új publikálási eljárások kedvező következménye például a tudományos eredmények nagyobb láthatósága, könnyebb elérhetősége, a gyorsabb lektorálás és megjelentetés, a szélesebb bírálói kör bevonása. A változások árnyoldala viszont, hogy jó néhány új etikátlan viselkedési forma is megjelent, amelyek jelentősen torzíthatják az egészséges kutatási körülményeket, a döntően peer-review-ra, azaz szakértői értékelésre alapozott tudományművelést. Az újonnan megjelent torzulások egyike az úgynevezett predátor (vagy parazita) folyóiratok megjelenése és rohamos elterjedése.

A Magyar Tudományos Akadémia Doktori Tanácsának (DT) elnöke 2022 decemberében levélben fordult a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) tudományos osztályaihoz, javasolva, hogy az osztályok tekintsék át a szakterületeikhez tartozó kiadók és folyóiratok gyakorlatát, és osszák meg véleményüket a „predátor” problémával kapcsolatos tapasztalatokról és a szükségesnek ítélt lépésekről. A DT elnöke azt is kérte az osztályoktól, hogy hívják fel a potenciális MTA doktora pályázók figyelmét a „predátorgyanús” folyóiratok és kiadók kerülésére, illetve arra, hogy az ilyen folyóiratokban való rendszerszintű megjelenés nem egyeztethető össze az MTA-doktori habitussal. A Doktori Tanács elnöke az Elnökség 2023. április 18-i ülésén számolt be a felmérés eredményeiről.

Az efféle etikátlan gyakorlatok feltárását az InterAcademy Partnership 2020-ban nemzetközi felméréssel célozta meg, amelynek eredményét 2022-ben adta közre (Combatting Predatory Academic Journals and Conferences).

Jelentésükben a predátor folyóiratok és konferenciák elleni lehetséges lépésekről fogalmaztak meg javaslatokat a kutatói közösség, az egyetemek, akadémiák, kutatásfinanszírozók, kiadók, könyvtárak és konferenciaszervezők számára.